Összefoglalónkban kitérünk az utolsó nap történéseire, a csapatok végső sorrendjére, a legjobb játékosokra és mérkőzésekre, meglepetés eredményekre, illetve további érdekességekre is. Legendák búcsúznak a nemzeti csapatoktól, de vannak helyettük feltörekvő fiatalok is. Szóba kerül az All-Star csapat, az általunk választott legjobbak és a magyarok helyzete is.

Ajánlott olvasmány mindenkinek!

 

Előző napi összefoglalóink:

 

Kezdjük az elején, vagyis a végén.

 

A finnek esélyt nem hagytak a trónkövetelő svédeknek, akiket sokan jóval esélyesebbnek tituláltak a végső győzelemre, mint a címvédő nyelvrokonainkat. A mérkőzés első pillanatától kezdődően Finnország uralta a találkozót, gyorsabb, erősebb és hatékonyabb floorballt produkálva. Svédországnak rendkívül kevés helyzete akadt, a szupersztárokkal teletüzdelt keretből senki sem nyújtott maradandót a korszak egyik legfontosabb mérkőzésén. Az enervált Svédországban feltételezhetően sokat kivett az előző napi svájci ütközet, ugyanakkor a finneknek sem volt jóval egyszerűbb dolga a házigazda csehek ellen, tehát ez sem lehet kifogás. A világklasszis csatárok sora a labdával alig találkozott a 3x20 perc alatt, sőt a védelmük is hadilábon állt a vesztes sárga-kékeknek. A támadójáték gyengeségét és a határozott, rendszerezett finn védelmet az is igazolja, hogy a három svéd találat egy emberelőnyös, egy büntető és egy kósza kapushibával tarkított egyéni fonák megmozdulásból született. A mérkőzés tétje nemcsak az volt, hogy ki lesz a 2018-as világbajnok, hanem az is, hogy a modern floorballban mely nemzet számít a legjobbnak. Az elmúlt 10 évben ugyanis, pont a 2008-as történelmi finn siker óta 3x a finnek nyertek (‘08, ‘10, ‘16) és 2x a svédek - igaz ők előtte a maradék hat alkalmat mind bezsebelték - az említett időszakban (‘12, ‘14). A 2018-as ütközetben Finnország megmutatta, hogy az évtized legjobb floorballnemzetének őket kell tekinteni. A világrekordnak számító, több mint 16 ezer néző előtt vívott férfias küzdelemnek méltó helyszíne volt a prágai O2 Aréna, a régió egyik legprofibb és legnagyobb sportlétesítménye. Az elmúlt évekbeli döntők átlagnézőszáma a 9-10 ezer fő körül mozgott, így rendkívüli körülményeket között játszhattak a felek. A cseh szervezés kitett magáért, óriási tömeget mozgattak meg az egész hét folyamán. Érdekesség, hogy Prága immáron a finnek hazai pályájának is mondható, mivel ezen a varázslatos és különleges helyszínen eddig mindkétszer nyerni tudtak. A világbajnok csapat egyébként végig vezetve, magabiztos és rendkívül szorgalmas és alázatos játékkal, a sportág minden elemében felülmúlta ellenfelét, meglepetésre nagyon simán. A torna elején várt tényezők beigazolódtak, mely szerint az a csapat nyerheti meg ezt a sorozatterhelést, akik stabil védelemmel és jó kapusteljesítménnyel a fontos pillanatokban rá tudnak tenni egy lapáttal védekezésben és támadásban is. A folyamatos terhelés alatt azt értjük, amikor is 8 nap alatt 6-7 komoly tétmeccsen kell átverekednie magát az adott csapatnak. Megérdemelten került újra Finnországba a világbajnoki serleg, ahol 2020-ban újra megvédhetik a finnek címüket, immáron hazai földön, az IFF centrumának számító Helsinkiben.

 

 

A 16 csapat egy sűrű és igazságos lebonyolítási rendszerben kialakította a világbajnokság végső sorrendjét. Kiemeljük azokat a csapatokat, akik kiemelkedőt nyújtottak vagy éppen nem a számítások szerint szerepeltek.

 

 

 

- Finnország: A leírhatatlan finnek átgázoltak a svédeken a döntőn. A két csapat csoportmeccsén is jobban játszottak, de akkor a végén kiadták a kezükből az előnyüket. Svájccal nem játszottak, soha nem tudjuk meg, mi lett volna ha igen… Megérdemelten ők állhatnak a világ tetején, vitathatatlanul #1

- Svájc: Annak ellenére, hogy a negyeddöntőben Norvégiát csak aranygóllal tudták felülmúlni közel álltak az esetleges döntőhöz is. Több kiemelkedő teljesítmény mellett egy masszív, egységes és szerethető csapat képét mutatták. A közönség - a házigazdák mellett - őket támogatta leginkább, nem véletlenül. A következő időszak róluk is szólhat.

- Lettország: A rohamosan fejlődő lettek csoportmeccsük során megverték Csehországot (már ha ez meglepetésnek mondható), de mégis kikaptak a németektől, így elődöntős álmukkal nem tudtak élni. Ennek ellenére 5. helyük a valaha volt legjobb helyezésük. A kiegyensúlyozott és magas színvonalú bajnokságú lett férfi vonal nekünk magyaroknak is példaértékű lehet.

- Kanada: A legjobb nem európai ország nagy csatában megelőzte a szintén komoly erőt képviselő ausztrálokat. Az észak-amerikai csapat bírta az egész hetes megpróbáltatást, jelezve, hogy a tengerentúli floorball is közeledik a legjobbak felé. Kis csapatokról már nem beszélhetünk szinte sehol sem a világon, a sokat hangoztatott sportágon belüli rés egyre kisebb lásd. Ausztrália, Thaiföld és egyéb VB-re ki nem jutott európai országok teljesítményei (Szlovénia, Spanyolország stb.)

- Norvégia: Az újjáalakult vikingek 7. helye önmagában nem siker, de a játékuk és eredményeik annál inkább. A lett-német meccs váratlan kimenetele, az aranygóllal elbukott svájciak elleni negyeddöntő, illetve a lebonyolítási rendszer is mind-mind ellenük billentette a mérleg nyelvét, de pozitív meglepetés önmagában a szereplésük. A lettekkel játszott büntetőkkel záruló mérkőzésük a torna egyik legjobb találkozója volt, a két feltörekvő nemzet összecsapása, akik a közeljövőben odaérhetnek a legjobbak közé. Bajnokságuk a sikerük kulcsa megfiatalított együttesüknek, csakúgy mint a letteknek.

 

 

 

- Lengyelország: Sajnos lengyel barátaink floorballja kissé megtorpant az elmúlt időszakban. Ez a VB szereplésük sem vonul be a történelemkönyvekbe. Ausztráliától elszenvedett vereségük megpecsételte sorsukat, így még a kieséses szakaszba sem tudtak bejutni, ami egyértelmű csalódást jelent számukra.

- Dánia: A védekezésükről híres skandináv csapat minden szorosabbnak vélt találkozóját elveszítette, kapott egy zakót is a tét nélküli Svédország elleni mérkőzésen és összességében nem hozta maximumát. Talán kiütközni látszik a bajnokságukban jelenlévő szakadéknyi különbség a csapatok között, kevés válogatási lehetőség maradt az edzői stáb számára is, ami a befogható játékosokat illeti. A világ egyik legjobb kapusával soraikban mindenképpen javítaniuk kell a későbbiekben.

- Szlovákia: A szlovákok a VB újszerű csoportbeosztásának és lebonyolítási rendszerének az áldozatai. Csoportjukban egy divízióval lejjebb játsszó nemzeteket vertek rommá 10-15 gólos különbségekkel, ugyanakkor ebből kifolyólag csak egyetlen egy mérkőzésen volt lehetőségük maradandót alkotni, amin állt vagy bukott egész szereplésük. Lettországot kapták a nyolcaddöntőben, ahol 6:1-es arányban kikaptak, így a 9-12. helyért küzdhettek. Valamilyen téren sajnálatos helyzetük azt sugallja, hogy előrébb kellett volna végezniük a ranglistán, egy német-dán párosnál feltételezhetően jobbnak bizonyulnának.

 

 

Mindenféle elfogultság nélkül érdekes a helyzete Németországnak. Az az érzése az embernek, hogy a sportdiplomáciában és a floorballpolitikában erősen támogatott németek helyezése és csoportbeosztása egyáltalán nem reális. Óriási meglepetésre azonban mégis legyőzték a cseheken túljutó letteket, amivel körbeverést okoztak és megmentették a házigazdák becsületét, megfosztva ezzel a lett-norvég párosítás elődöntős esélyeit. Különlegesség, hogy az ország nemzeti csapata erre a VB-re az utolsó fennmaradó helyen kvalifikálta magát Európából, pontosabban a régióból a legjobb harmadikként, úgy ahogy anno mi magyarok tehettük ezt 2012-ben a svájci világbajnokságkor.

Mindössze átlagosan több lőtt gólja miatt vehetett részt a VB-n a német gárda, tudnillik Spanyolországgal azonos pontszámmal és gólkülönbséggel zárták a kvalifikációt, de öttel több gólt lőttek, így mindössze ennyin múlt szerencsés továbbjutásuk. Ezek után jogosan felmerül a kérdés, hogy miért játszhat ez a csapat a világ 5. helyéért, mikor saját selejtezős csoportjában is “csak” a harmadikként zárt és azonos eredményt ért el a 19. helyen rangsorolt spanyol nemzeti válogatottal. Érdekes az biztos, a héten mutatott játékuk alapján a norvég-lett-szlovák trió után helyeznénk el őket.

 

1. Svédország - Svájc 5:4 (büntetőkkel) - elődöntő

Káprázatos találkozó, nehéz szavakat találni. A rendes játékidő utolsó 10-12 percében a jelenlévő tízezres nézősereg egy szimpla átadás után is felhördült, többségében a svájciak mellett állva, a helvéteket támogatva. Felejthetetlen két óra…

2. Finnország - Svédország 6:3 - döntő

A részletezett döntő megannyi tanulnivalót rejt magában. Egyoldalú győzelmével a Finnország egy magasabb kategóriát ért el az idei évre.

3. Lettország - Norvégia 6:5 (büntetők után) - helyosztó

Az izgalmakat nehezen lehetett volna jobban fokozni egy szombat délelőtti (!) mérkőzésen. A fordulatos meccsen a torna egyik legtetszetősebb floorballját mutatták a felek, amelyet csak a büntetők során tudtak eldönteni. Erősen ajánlott a sportág szeretőinek.

4. Lettország - Csehország 4:3 - csoportmeccs

A torna egyik főszereplőinek a lettek számítottak. Fegyelmezett és erőszakos hozzáállásukkal a saját fegyvernemében múlták felül a házigazdákat, mindenki meglepetésére. Erősebbek, gyorsabbak és veszélyesebbek voltak a VB második játéknapján.

5. Szlovákia - Észtország 7:5 - helyosztó

Nekünk magyaroknak egy ideális mércét mutató színvonalként példa lehet ez az összecsapás. A szlovák fordítás, a támadójátékon és a bátor játékon alapuló stílusok érvényesülése jellemezte ezt a párosítást.

 

 

 

Óriási nevek vonulnak vissza a nemzetközi floorball közegből, akikről mindenképpen beszélni kell.

 

A 41 esztendős, immáron négyszeres világbajnok a floorball történelem egyik legmeghatározóbb játékosa. A háromszoros svéd bajnok, többszörös gólpasszkirályt már ötször választották meg a világ legjobbjának. A floorball VB-k kiemelkedő játékosa, összesen egyszer nem játszott az eddig megrendezett alkalmak közül, a legelsőn még 1996-ban. Azóta állandó résztvevő, összesen 60 mérkőzést játszott a vébék történetében. 5x volt a legrangosabb esemény All-Star (legjobb) csapatának tagja, már a 20 évvel ezelőtti, első VB-jén is 1998-ban. Az idei döntőn is játszott, az egész tornán azonban kiegészítő szerep hárult már rá, de hozzá tudott még tenni a csapat teljesítményéhez védőként.

 

A történelmi svájci rekorder Wiler-Ersigen oszlopos tagja, kétszeres VB pontkirály, többszörös bronzérmes és kétszeres All-Star legenda a “jobbos” Kohonenje a floorballnak. Egy igazi vezető, példakép. Az idei VB-n a svájci csapat vezére volt, az emberhátrányos védékezésétől kezdve, az emberelőnyös játékán át, egészen a legfontosabban meccseken szerzett góljait és gólpasszait is ideértve. A story szépsége, hogy a győztes bronzmeccsen szerzett egy fontos találatot, első alkalommal a hálóba találva a prágai tornán, így 16 ezer néző előtt lőhette be utolsó válogatottbeli gólját, csapatkapitányként. 57 vébé tétmeccsel országának valaha volt legnagyobb alakja sportágában. Ő az egyetlen nagyöreg, aki még ott tudna lenni formája és kvalitásai alapján a következő nagy tornákon.

 

A nagymúltú svéd klubcsapat IBK Dalen jelenlegi csapatkapitánya 10 VB-n szerepelt, 50 alkalommal képviselve hazáját ezen alkalmakkor. Gyorsasága az 1980-ban született centernek mai napig tart, passzjátéka zseniális. Különlegessége, hogy egy elég egyszerű ütővel játszik immáron 25 éve, amelyen az ütőfej teljesen egyenes, sőt inkább a fonákoldalát használja tenyeresként játékában. Hiányozni fog ő is a pályáról.

 

 

 

 

A rutinos rókák helyébe idővel mindig kerülnek ifjú titánok, akik új szintre emelik a sportágat. Néhány tehetséget említünk.

 

A finn hátvéd nem annyira ismeretlen, mint a többi fiatal a listánkon. Két VB, két arany a mérlege. A finn védelem elképzelhetetlen nélküle. Óriási munkát végez, 1v1ben szinte verhetetlen, magabiztos játéka nyugalmat áraszt, mikor a pályán van. Természetesen ha kicsit forrósodik a hangulat és lökdösődés alakul ki, ő mindig ott terem :).

 

A játékos lábmunkája és kézügyessége egyedülálló fiatal korosztályában. Mikor a labdát birtokolja, a világ legtermészetesebb dolgának tűnik, hogy azt végigvigye, kapura lőjje vagy jól megjátssza. Támadásbeli védekezése is a kellemetlen kategóriába tartozik, mindenképpen figyelni kell rá a továbbiakban.

 

A mindössze 16 esztendős játékos óriási jövő előtt áll. Az idei cseh csapatba már kerettag volt, gólt és pontokat is szerzett, jó teljesítményt nyújtva. A Tatran játékosa még rengeteg VB-n szerepelhet, sikerekre vezetve országát.

 

 

A szervezők megválasztották az általuk a torna öt legértékesebb, legjobb játékosának vélt személyét. A lista feltételezhetően még a döntő előtt elkészült, egy esetleges svéd győzelemmel kalibrálva érdekes módon 3 svéd és mindössze 1 finn játékos került be a legjobbak közé. Íme a mi listánk, ami szintén szubjektív, de talán közelebb áll a közvéleményhez és a valósághoz.

 

 

Listánk 4 személyt illetően megegyezik a szervezők elgondolásával, ugyanakkor az említett betonhátvéd Savonen (FIN) és a szintén második VB-jét második aranyával záró, a modern floorball legveszélyesebb csatárának számító Peter Kotilainen (FIN) is bekerült a győztes csapatból. Utóbbi játékos 2+1-es statisztikát, remek védekezést és mezőnymunkát mutatott az egész döntőn. A 2016-os VB MVP-je, tehát legjobb játékosa idén is megkaphatta volna ezt a kitüntetést.

 

A torna MVP-je egyébként szintén megérdemelten a svájci hálóőr Pascal Meier (SUI) lett. Az elődöntőn és a bronzmeccsen szinte lehúzta a rólót, óriási védéseket bemutatva. Véleményünk szerint a legnagyobb bravúr is a nevéhez fűződik, mikor is a csehek ellen egy kapuskidobás után egyedül támadott ellene a cseh csatár, akinek lövését lábbal kitornázta. Hihetetlen védéséhez hasonló teljesítményt nyújtott a svédek elleni büntetőpárbajjal elveszített mérkőzésen is.

 

 

 

 

 

A döntő hétvégére egyébként rengeteg magyar is kilátogatott az O2 Arénába, öröm volt nézni, hogy sokan érdeklődnek a viszonylag “közeli” rendezésű világesemény után.

Adódik a kérdés, hogy mi a helyzet velünk magyarokkal? Hol helyezkedünk el a felnőtt férfi mezőnyben a világ többi csapatához mérten? Miért nem voltunk ott most a tornán, illetve ott lehetünk-e a következőn?

 

A komplex kérdésekre bonyolult válaszokat találhatunk. Az elmondható, hogy a magyar válogatott az eddigi 12 világbajnokságból 8 alkalommal részt is vett a tornákon többnyire korábbi kategóriák szerint elosztott “B” divízóban.

 

 

Kiemelkedő eredményeket is sikerült elérni, például ilyennek számít a 2006-os észtek elleni “B” divíziós döntő is, amelyen sajnos vesztettünk, így elmaradt a feljutás. Az új, immáron összevont rendszer óta azonban eddig csak egy alkalommal sikerült kijutni a főtáblára, mégpedig a 2012-es berni sorozatkor. Azóta mondhatni a kvalifikáció ilyen-olyan okok miatt mindig akadályt és megálljt jelentett a magyar keretnek. Legutóbb egy brutálisan erős csoportban tisztesen helytálltunk és egy meglepetés döntetlennel 4. helyen végeztünk csoportunkban, azonos pontszámmal a harmadik Oroszország mögött. Az európai zónából a 4 kvalifikációs csoport első két helyezettje, illetve a két legjobb harmadik nemzeti csapat jut ki, tehát 11 ország a bő listából.

 

Jelenleg a 2016-os selejtezőtorna kihagyása miatti büntetésünk nagy hatással bír esetünkben, mivel ez azt jelenti, hogy 0 pontot szereztünk az adott két évben, így nagyon hátra vagyunk sorolva az aktuális világranglistán. A besorolást és a sorsolási kalapokat befolyásoló sorrendben a 41 ország közül irreális 30. helyen tanyázunk éppen, és ez - sajnos - valamiféle IFF kedvezmény nélkül a következő két évben sem fog változni, hiszen a rangsor az elmúlt két VB (vagy kvalifikáció) során szerzett végeredmény átlagát veszi, így az előbbi értékünk esetünkben 0-t fog érni a következő, 2020-as selejtezőkör idején is.

 

Reálisan tekintve a 16. hely környékén helyezkedünk el, ugyanakkor potenciálisan a tengerentúli és ázsiai csapatokat nem számítva a 10-12. legerősebb top20-as kerettel is rendelkezhetnénk az egész világon. Egyetlen akadály előttünk maga a kijutás, mivel a VB-re csak 16 csapat juthat ki, és a legerősebb régiónak számító Európából mindössze 11 nemzet teheti azt. Nem lehetetlen küldetés, egyszer már sikerült egy hajszállal becsúszni ebbe a mezőnybe, a 1,5 év múlva esedékes selejtezőtornán egy jobb sorsolással ez megismételhető lehetne. A ranglistás helyezésünk alapján azonban - várhatóan - minket az ötödik kalapból osztanak majd be az 5-6 csapatos csoportokba, így papíron 3 erősebbnek vélt csapatot is le kell, hogy győzzünk ahhoz, hogy automatikusan kvalifikáljuk magunkat, de legjobb esetben is legalább kettőt, ahhoz hogy legjobb harmadikként továbbmehessünk. Utóbbi esetében minden egyes gól óriási értékkel bír, a gólkülönbség döntő faktor ilyen szituációkban, a gyakorlat szerint 0 közeli értéket már elegendő lehet pl. 26 lőtt gól és 27 kapott.

 

A világranglista nem nagyon fog változni, elnézve a prágai eseményeket. A TOP10-ben a dánok fognak egyedül visszaesni 1-2 helyet, illetve az észtek várhatón helyet cserélnek a szlovákokkal. Mindkét változás nagy hatással lehet ránk is, mindhárom ellenfél a lehető legjobb lehetne kategóriájában számunkra, ha lehet őket “jó” ellenfélnek nevezni egyáltalán. A körülményekhez képest mindenképpen.

 

Példa egy rossz sorsolásra az aktuális és a várható rangsor, illetve az előző lettországi selejtezőből kiindulva egy szinte ugyanolyan vagy akár nehezebb csoport is elképzelhető, mint legutóbb.

 

Példa egy jobb sorsolásra a fentiek alapján:

 

Minden további a jövő zenéje, remélhetőleg egy laikus érdeklődő vagy egy fiatal floorballos az elmondottak alapján reális képet kapott a magyar top20 játékost adó válogatott helyzetéről.

 

 

Visszatérve a VB-re remek hetet zártunk, emlékezetes tornán vagyunk túl. Legközelebb 2020-ban Helsinkiben, majd arra rá két évre Svájcban fogják megrendezni a felnőtt férfi világbajnokságot.

 

A nemzetközi floorball addigra sem áll el, fiú U19, női, női U19 és klubszinten is komoly események következnek a versenynaptárban. 2019 január 3-4. között Svédországban rendezik a Bajnokok Ligájának megfeleltethető Champions Cup nevű tornát, ahol a TOP4 nemzet (FIN, SWE, SUI, CZE) bajnokcsapatai mindkét nemben megküzdenek a legjobb klubcsapatnak járó serlegért. Érdekesség, hogy a kevesebb, mint egy hónap múlva kezdődő kupán a volt magyar szövetségi kapitány Petri Tuominen által vezetett finn női bajnokcsapat SB Pro is képviselteti magát.

 

A szezon folytatódik Magyarországon és a világ minden nemzeti bajnokságában.

 

HAJRÁ FLOORBALL! HAJRÁ MAGYAROK!

 

Az MFSZ sajtó részlege köszönetét fejezi ki Müller Jánosnak a világbajnokságról szóló összefoglalók beküldéséért!

 

További hírek, információk angol nyelven a VB hivatalos oldalán: http://www.iffwfc.org

Képek: IFF FlickR és Ressely Béla - https://www.flickr.com/photos/iff_floorball/albums

Videók: YouTube https://www.youtube.com/user/iffchannel és https://www.youtube.com/user/IFFLive