A hétvégén a szlovén kikötővárosban, Koperben járt a magyar floorball válogatott. A hétvége eseményeit és tanulságait Pafféri Andrással vettük gorcső alá.

 

András rögtön a közepébe vágott a kitűzött célokkal kapcsolatban. „A torna előtt 4 dolgot említettem, hogy szeretnék látni a csapattól. Ebből 2,5 valósut meg, láttunk pozitív dolgokat és a csapatösszetételben is kaptam használható információkat.”A világbajnoki selejtező közeledtével a mozaikok összeillesztésén túl már az eredményeknek is egyre nagyobb hangsúlyt szentel a szakmai stáb. „Mindazonáltal el kell mondjam, hogy nem vagyok elégedett az eredménnyel, mert bár felkészülési tornáról van szó és nem mindig az eredmény a lényeg, hanem hogy az adott felkészülési szakaszban fontos elemeket visszakapjuk a csapattól, de nagyon sok negatívum volt, nagyon sok hiba, amit nem volt jó látni.”

 

A mieink szövetségi kapitánya hosszabban is kifejtette azokat a hibákat, amelyeket a találkozók során tapasztalt. „Mind a három mérkőzésen nagyon sok hibát vétettünk, és ezek leginkább technikai hibák voltak, például nagyon sok eladott labda a pálya középső részén, amiből könnyű gólokat szereztek az ellenfeleink, így mindig nekünk kellett kapaszkodni az eredményért. Az olaszok ellen is saját magunknak köszönhetjük, hogy a második harmadot hátrányból kezdtük. Persze aztán javítottunk gyorsan, de épp ez mutatta, hogy nem voltunk igazán jók koncentrációban. Rövid idő alatt tudtunk lőni három gólt, szép játékkal, amivel mindenki elégedett lehetett volna, dominálni tudtunk, de utána ismét elemi hibákból visszahoztuk az ellenfelet. Sok-sok elpattogó labda, pár centivel elvétett, pontatlan passz, amit máskor meg tudunk csinálni hibátlanul, az most döcögött. A védekezésünk is csak olykor-olykor állt össze rendesen, sok teret adtunk az ellenfeleknek a középső szektorban, amiből egyszerű gólhelyzetek, gólok születtek. Szóval nem is szeretnék részletesen beszélni a mérkőzésekrők, csak megjegyezném, hogy ilyen sok alapvető hibát nem csinálhatunk meccsenként, mert akkor nem tudunk győzni. Ha nem győzünk az negatívan hat a csapatra és további negatív eredményt hozhat, így olyan spirálba kerülünk, amit nehéz megállítani egy olyan versenysorozatban amire készülünk.”

 

A beszélgetést folytatva azért a pozitívumokat is felemlegettük. „Voltak olyan dolgok, amikkel viszont elégedett lehetek és a játékosoknak is kijár a dicséret. Ilyenek például a szabadütések és sarokütések, amelyekben sokat fejlődtünk és minden meccsen tudtunk helyzeteket kialakítani, sőt még gólt is szerezni belőle. Szintén kiemelném az emberelőnyös játékot, amit tudatosan játszottunk, többféle variációt is tudunk előhúzni a kalapból és mindegyikből veszélyeztettünk, gólokat szereztünk. Megfontolt, és türelmes volt a labdajáratás, nagyon tetszett amit láttam. Illetve a hibák ellenére azért volt több olyan szakasza a tornának, amikor a megfelelő energiával és koncentrációval játszottunk, ilyen például a Szlovénia elleni mérkőzés harmadik harmada az időkérésünkig. Ott tényleg olyan tempóban játszottunk, amiben kell majd folyamatosan minden meccsen. Szintén a szlovén meccsen történt, hogy a második harmad alatt folyamatos játék közben cserénként igazítva a játékot váltottunk védekezést, amivel megállítottuk az ellenfél dominanciáját támadásban. Ezek lehet, hogy nem annyira látványos dolgok kívülről, de belülről megélni jó és azt jelenti, hogy a csapat jól dolgozott, reagált az utasításokra és képes volt megvalósítani a kéréseket, ami eredményt hozott.”

 

Az idő nagyon gyorsan telik, bő két hónap (egészen pontosan 78 nap) választ el minket a világbajnoki selejtezőig. Hogy állunk most az előkészülettek? Mi vár a csapatra addig? „Ha most lenne még 6 hónapunk a selejtezőig, akkor valószínűleg sokkal nyugodtabb lennék, és azt mondanám jól állunk. De jelenleg csak 2,5 hónapunk van, amibe már csak pár edzés fér bele, tehát nagyon össze kell szednie magát a csapatnak. Az összeszokott játék hiányzik még úgy érzem. A sorok összeállításában elég jól állunk, nagyon jó kapcsolatokat találtunk, amik működnek minden helyzetben. Az alapkoncepció és a taktika kezd összeállni, úgy érzem értik a játékosok, hogy mit szeretnénk látni, tudják mit kell játszani és igyekeznek ezt meg is csinálni. Van még pár edzésünk amiken ezt csiszolni javítani fogjuk, szeretnék még egy edzőmeccset játszani, remélem minden tervünk sikerül!”