Szintet lépett a határokon átívelő bajnokság, ebben az idényben már nemcsak a férfi, hanem női mérkőzéseket is rendeztek az IFL-ben. A rangos sorozat alapszakaszában ezúttal is a legjobb négy közé kerülésért küzdöttek a csapatok, egymást érték a hasznos erőfelmérők osztrák és szlovén riválisok ellen.

 

Az uraknál a Phoenix menetelését emelhetjük ki: minden korábbinál szorosabb volt a küzdelem, a 14 mérkőzésen szerzett 27 pont a második helyre volt elég. A versenykiírás értelmében a dobrovai torna elődöntőjében a bécsiek következtek, és bár az első harmadban kétszer is vezetett a Phoenix, a WFV mozgósította erőtartalékait, 9–4-es győzelemmel jutott tovább. Később a döntőt is megnyerte a vetélytárs, míg a Tűzmadarak a bronzért küzdöttek a villachi VSV alakulatával, de hiába ütöttek hét gólt, be kellett érniük a negyedik hellyel (12–7).

 

Egy héttel a férfiak négyes döntője után nagy reményekkel vártuk a női végjátékot Bécsben, elvégre két csapatunk is parádésan teljesített az alapszakaszban. Az SZPK Mentőangyalok és a Phoenix egyaránt 15 pontot gyűjtött, csupán egy-egy vereséget szenvedtek el – egymástól. Nem bántuk, hogy a csoportbeosztásból adódóan elkerülték egymást az elődöntőben, hiszen így arra is volt esély, hogy a torna második napján mindkét együttes az aranyért játszhasson. A komáromiak álomkezdés után 5–2-es győzelemmel léptek túl az osztrák HSI-n, avagy a Vikingeken, a Phoenix ugyanakkor hatalmas csatában 3–2-re kikapott a müncheni FBC-től.

 

Másnap viszont egyértelművé tették a Tűzmadarak, hogy nagyon akarják a bronzérmet, nagyszerű játékkal fordítottak és nyertek 3–1-re a HSI ellen. A döntőben az FBC várt a komáromiakra, akik a játék képe alapján rászolgáltak volna a legfényesebb éremre. Háromszor vezettek, de mindannyiszor egyenlítettek a müncheniek, majd a záró harmadban megszerezték a győztes gólt is, beállítva a 4–3-as végeredményt. Ennél kiélezetebb meccseket aligha hozhatott volna a mögöttünk hagyott hétvége, amelynek magyar szempontból két érem, egy ezüst és egy bronz a termése.