Izgalmas, fordulatos, gólokban gazdag mérkőzéseket láthatott a telt házas komáromi közönség az IFL hétvégi négyes döntőjében. Ahogy arra számítani lehetett, már az elődöntők nagy csatát, szikrázó küzdelmet hoztak, és a hazai drukkerek mellett a szlovénokat elkísérő szurkolók jóvoltából ragyogó hangulatban zajlottak a mérkőzések.

 

Elsőként a szlovén Insport és az osztrák Villach játszott egymással a döntőbe jutásért, és üdítő volt látni, hogy a komáromi drukkerek közül sokan már erre a mérkőzésre kilátogattak a csarnokba. Az osztrákok sokáig tudták tartani a címvédő tempóját, az első harmad végén döntetlenre álltak a felek, s bár a másodikban ismét vezetést szerzett az Insport, több lehetősége is adódott a Villachnak az egyenltésre. Ehelyett a harmadik szakasz elején 3–1 után újfent ellépett kettővel a szlovén gárda, amely a folytatásban már nem adott esélyt riválisának a felzárkózásra – a 9–4-es eredmény ugyanakkor nem tükrözi a játék képét, az osztrák együttes erőn felül küzdött.

 

A szombat esti második elődöntőn elképesztő látvány fogadta a házigazda SZPK-t és a szlovén Polanska Bandát, a szurkolók ugyanis az elsötétített csarnokban led fénysorokkal világítottak. A komáromiak megbirkóztak azzal a teherrel, amit az esélyesség és a hazai közönség teremtett, a szoros első harmad után a másodikban hárommal elléptek a Polanska Bandától. A szlovén együttes persze nem hagyta annyiban a dolgot, Szuri-bravúrok kellettek ahhoz, hogy két gólnál ne tudjon közelebb zárkózni a rivális. A záró játékrészben is becsülettel próbálkozott a Polanska Banda, de ezen az estén, ilyen hangulatban csak komáromi győzelem születhetett, Haris Tibor együttese végül 8–5-ös sikerrel masírozott be a fináléba.

 

Hatalmas küzdelem zajlott a bronzéremért is, kimondottan szórakoztató, élvezetes mérkőzést játszott egymással a Villach és a Polanska Banda. Noha az alapszakasz alapján árnyalatnyival a szlovénok tűntek esélyesebbnek, ezúttal az osztrák együttes akarata érvényesült, amely tudatosan, kombinatívan játszott. Fordulatokból nem volt hiány, az első harmadban többnyire a Polanska Banda állt jobban, a másodikban már a Villach, ám az utolsó szakasz döntetlenről kezdődött. A végjátékra fordulva elléptek kettővel az osztrákok, s bár innen is visszajött a szlovén gárda, három másodperccel a vége előtt Timo Schmid hatalmas gólt lőtt, a Villach pedig 8–7-es győzelmével megszerezte a bronzérmet.

 

Időközben már gyülekeztek a komáromi drukkerek is, akik dobbal és sálakkal felszerelkezve érkeztek, a döntőn már egy szöget sem lehetett volna leejteni a sportcsarnokban. A címvédő Insport hamar lehűtötte a kedélyeket, miután már az első harmad közepén ellépett néggyel, így nagyon nehéz, már-már reménytelen helyzetbe került az SZPK. Haris Tibor csapata ugyanakkor nem adta fel, hatalmasat küzdött, hogy visszajöjjön a meccsbe, de amikor közelebb zárkózott, rendre ritmust váltott a szlovén ellenfél. Érvényesült a papírforma, 12–6-os sikerével az Insport Skofja Loka hódította el az IFL győztesének járó trófeát, s bár a döntő után érthető módon csalódottak voltak a komáromi játékosok, utólag visszatekintve méltán lehetnek büszkék a fényesen csillogó ezüstéremre. No meg a szurkolókra, a szervezőkre, a városra.

 

Fotó: Viszló Balázs